A fürdő borzasztó hely tud lenni… De csak akkor, ha az emberfia fárasztó zarándokútja során a fürdő felett kap szállást és nehezen tűri a különböző zavaró hanghatásokat. Lucius Anneus Seneca az ókor híres, sztoikus gondolkodója egy barátjának szánt levelében meg is örökíti ezt a pillanatot, részletes képet alkotva a therma, római fürdő pezsgő életről, mely a zaj forrása. Mi mégis minden fintort, minden fájó megjegyzést képesek vagyunk megbocsátani neki, hiszen a levél bepillantást enged a római fürdők legendás, évezredekkel ezelőtti mindennapjaiba.
Lucius Anneus Seneca
Seneca Erkölcsi levelek 86. Fordította: Kurucz Ágnes | A Seneca levél a Therma pezsgő életéhez visz közelebb. (Seneca Kr.e. 4 – Kr. u. 65.)
„Lám zaj, zsivaj, lárma kellős közepébe jutottam: pontosan a fürdő fölött lakom. S most idézz fel képzeletedben mindenfélefajta hangot, ami csak elkeserítheti a
füledet: mikor edzést tartanak az izomemberek, ólomsúlyzókkal hadonásznak, ha erőt fejtenek ki, vagy erőkifejtést mímelnek, hallom a nyögést; valahányszor kieresztik visszatartott lélegzetüket, sípoló, kínkeserves fújtatást hallok. Ha akad afféle lomha, aki beéri az olcsó kenekedéssel, hallom a paskolást, mikor a vállára csapnak – aszerint változik az ütés hangszíne, hogy lapos vagy homorú részekre ér. Ha pedig ehhez jön egy labdázó, és elkezdi számolni a leütött labdákat, végem van. Adj hozzá még egy fenegyereket, egy rajtakapott tolvajt, no meg azt, aki a fürdőben a saját hangját élvezi. S mekkora lármát üt a hatalmas víz-csobbanás, mikor beugranak a medencébe! Ezen-kívül, akiknek egyebük nincs is, de legalább a hangjuk természetes! …”
Ki volt Seneca?
Lucius Annaeus Seneca, korának géniuszi magaslatokban gondolkodó sztoikus filozófusának intelmei, útmutatásai a ma embere számára is megfontolandó üzeneteket hordoznak. Művei bepillantást engednek az ókori Róma mindennapi életébe, asszonyok, tehetségek, szolgák, intrikusok, szeretők ügyeibe és modern szemmel is izgalmas viszonyaikba. A fenti történet kuriózumnak számít a Róma fürdőkultúrájával foglalkozó írásos emlékek között, egyszerű élethelyzetet ragadva meg, amelyben Senecát egy, a fürdő zsivajától felbosszantott zsémbes, Lucilius barátjának panaszkodó öregúrként ismerjük meg.
Ugye ismerősen hangzik: „az igazság beszéde egyszerű„? Bizony ez is egy híres Seneca idézet. Néró császár tanácsadója igazán különleges életművet hagyott ránk, többek között közvetetten megjósolta Amerika felfedezését is.
S évek elültén kései kor jő, mikor Oceanus oldva világunk láncait, óriás szigetet tár fel, s új földöveket fed fel Téthys, s nem lesz földünk csücske se Thulé.
A római fürdő
A római fürdők az ókori görög gümnaszionok fürdői mintájára jöttek létre, funkciójukat tekintve a rekreációs és közösségi társadalmi érintkezési színterei. A régészek Magyarországon is számos katonafürdőt, közfürdőt és magánfürdőt tártak fel.
Az első igazán nagy therma-k*, név szerint Traianus római császár termái, i.sz. 109-ben épültek. Ezek a fürdők már akkoriban is monumentálisnak számítottak, nem csak uszodák vagy kádfürdők voltak, hideg és meleg vizes medencékkel és gőzfürdővel üzemeltek. A legtöbb fürdőt fa tüzelésű melegítő rendszer fűtötte, mely technikai megoldásokban, már akkor meghaladta saját korát. Hamar felismerték a termálvíz erejét is, főként ízületi, mozgásszervi problémákra használták.
Az első nyilvános fürdők Rómában a második pun háborúk után jelentek meg, melyekben a belépésért kezdetben fizetni kellett. Aztán Marcus Vispsanius Agrippa végrendeletében a római népre hagyta fürdőjét, és biztosította, hogy ingyen is használhassák. A legtöbb őt követő római császár is élt ezzel a propaganda eszközzel és elindult egyfajta rivalizálás, hogy ki tud nagyobb fürdőt építeni a római népnek. Nevezhetjük ezt a római fürdőkultúra aranykorának is.
A római fürdő részei:
- apodyterium – a tulajdonképpeni öltöző
- tepidarium – előkészítő terem langyos levegővel, langyos vizű medencével
- caldarium – forró, száraz levegőjű terem
- frigidarium – hidegvizes, hideg levegőjű terem
- natatio – a nagyobb fürdőkben található úszómedence
- laconicum – izzasztókamra (szárazlégkamra)
- sudatorium – izzasztófürdő (gőzfürdő)
- unctuaria – masszázs szoba, ahol a testet különféle illóolajokkal kenték be
- palaistra – sportolásra alkalmas, rendszerint nyitott udvar
Nemcsak tisztálkodás céljából épültek a fürdők, hiszen gyakorlatilag a közösségi élet színhelyeiként funkcionáltak. A helyiségeit művészi igényű szobrok és domborművek díszítették.
