A balatonfüredi Tagore sétányon tavasszal az első erőtlen napsütésre is tömegek indulnak élvezni a korzó nyújtotta felülmúlhatatlan ingereket és Magyarország egyik legszebb városának csodálatos hangulatát. Balatonfüred esszenciája manapság a balatoni fürdőélethez, a szezonhoz igazodik. Nem szabad elfelejteni azonban, hogy a város első igazi dicsőségét leginkább a savanyúvíz forrásainak köszönheti, melyek a 18-19. században európai hírű fürdővárossá emelték az Északi part központját.
Balatonfüred több pontján feltörő szénsavas források kedvező élettani hatásai révén már a 18. század elejétől nagy népszerűségnek örvendenek. Mind ivó-, és fürdőkúrára alkalmazzák hozamukat. 1716-os feljegyzések bizonyítják a források létét, már ekkor állhatott Tenkovits Miksa fürdőháza a mai Szívkórház helyén. 10 fürdőkádban biztosított fürdést a vendégeknek kazánban melegített savanyú vízzel. A szív-, és vérkeringési problémákkal, cukorbetegséggel, gyomorbántalmakkal küzdők legnagyobb örömére.
Balatonfüred sokáig a magyar fürdőkultúra bölcsőjének számított
Olyan, a hazai elithez tartozó nevek fordultak meg itt a reformkor évtizedei alatt a gyógyulást, társaságot keresve, mint a haza bölcse Deák Ferenc, Wesselényi Miklós, Jókai Mór, Kossuth Lajos és Széchenyi István. Elmondható az is, hogy a gondolkodó értelmiség évszázadok óta jelen van Balatonfüreden. (1852-ben maga Ferenc József császár is ellátogatott a kedvelt fürdőhelyre)
A hideg fürdők új fapalotája
A balatoni fürdőzés divatja csak később, a 19. században érintette először a települést. Fürdőházak épültek; de közülük is a legszebb, Czigler Győző tervei alapján, – majd 63 éven át Balatonfüred szimbólumaként számon tartott 12 fatornyos fürdőház – 1889-ben épült fel. Az országos napilapok a „hideg fürdők új fa palotájaként” emlegették az intézményt. Homlokzatán a következő idézet volt olvasható:
„Lelked szép erejét a sors hullámai edzik E tó testednek nyújt vidor életerőt” (Kisfaludy Sándor)
(A fürdőház a II. világháború végén a benne tárolt robbanóanyagok miatt megsemmisült, utolsó maradványait 1952-ben szállították el a helyszínről.)
Szénsavas kádfürdő
A szénsavas vizek a természetben is előfordulnak, így Balatonfüreden például. A kezelés mesterségesen is előállítható és használható hasonló hatékonysággal. A kádfürdő szénsavas-, vagy köznapibb kifejezéssel szódavízzel készül, a hőfoka általában alacsonyabb, mint a megszokott fürdőké, 30-32 Celsius fok. A hűvösebb vízben a szénsav-tartalom még optimális szinten marad, a bőr és a szénsav reakciója alapján pár fokkal így is melegebb érzetet kelt.
A szénsavas víz a kis buborékok segítségével ingerli a bőrt, hatására az erek kitágulnak, csökken a vérnyomás, gyorsabban gyógyul a seb. A párolgó szén-dioxid izgatja a tüdőt is, így egyre nagyobb levegőket veszünk, mélyül a légzés. A hűvösebb hőmérsékletű víz lehetővé teszi, hogy magas vérnyomásban szenvedőket is kezeljenek, ezáltal a szívbetegségeknek nélkülözhetetlen kiegészítő terápiája.
A szénsavas kádfürdőt a szív és érrendszeri problémák, műtét és infarktus utáni rehabilitáció, keringési panaszok esetén alkalmazzák hatékonyan. Ezen felül cukorbetegségre, egyes sportsérülések rehabilitációjára, mozgásszervi panaszokra, használják.